Nyári matiné 1. rész: "5 jel, hogy a főnököd gyenge vezető"

Hamarosan új, hiánypótló tartalmakkal egészül ki a blogom. A korábbi színvonal marad, pusztán még sokoldalúbb lesz. Addig is, amíg a koncepciót csiszolgatom és az utolsó simításokat végzem, nyáron gondolatébresztő cikkeket teszek közzé - mások tollából. 

Elsőként íme itt a Forbes.hu egyik írása, ami a nyári szabik előtt / alatt / után sokak számára aktuális kérdést feszeget:

5 jel, hogy a főnököd gyenge vezető

A jó menedzserek bizalmi alapon vezetnek, a gyengék az erejüket használják. 

A vezetésről folyamatosan többet tudunk. Az egyik legnagyobb felismerése a menedzsereknek az elmúlt időszakból, hogy az erős menedzser nem azt jelenti, hogy erőszakos is, vagy állandóan dominálni akar. Hanem pont az ellenkezője: a jó menedzserek bizalmi alapon vezetnek, a gyengék az erejüket használják, hogy átvigyék akaratukat.

Liz Ryan, a Forbes.com külsős szerzője összeszedte, honnan ismerjük fel a gyenge vezetőket.

1. Nem bírnak segítséget kérni

Amikor egy gyenge menedzser nem biztos benne, mit csináljon, nem fogja megkérdezni a csapatát. Hanem csak annyit mond: egyszerűen csináljátok meg, én vagyok a főnök, elmondtam, mit akarok. A gyenge menedzser nem képes információkat kérni azoktól, akiket felügyel. Ha érvelni akarsz ellene, ideges lesz.

2. Szüksége van bűnbakra

Amikor a gyenge menedzser rájön, hogy valami elromlott, egy célja van: találjon valakit, akin elverheti a port. A jó menedzser vállalja a felelősséget mindenért, ami nem működött terv szerint, és elmondja, hogy tanulhatunk az esetből. A gyenge menedzser nem képes a felelősség vállalására.

3. Képtelen azt mondani, hogy “nem tudom”

A jó menedzser simán kimondja, ha nem tudja valamire a választ, annyiszor, ahányszor ez szükséges. A gyengék viszont képtelenek kimondani, hogy “nem tudom”. Elkezdenek hazudni, bepróbálkoznak mindenfélével, meglátjuk, mi lesz alapon.

Az erős menedzserek gyorsan tanulnak, sikereikből és hibáikból is, a gyengék ehhez nem elég nyitottak, mert a mentális-érzelmi energiájuk a hibáztatásra megy el.

4. Mindent méricskél

A jó menedzser a nagy célokra koncentrál. A gyenge menedzserek viszont apró, lényegtelen dolgokkal foglalkoznak rengeteget, ezért szólnak rád öt perc késésért is, akkor is, ha tudják, hogy estig dolgoztál. Mindent lemérnek, ettől függnek, máshogy nem tudnak embereket megítélni.

5. Nem tudja azt mondani: “elnézést kérek” 

A gyenge menedzser egyik legfeltűnőbb jele, hogy nem tudja rávenni magát a bocsánatkérésre, amikor egy jó vezető azt mondaná. Nem lehet őket kritizálni, nem fogadják el a visszajelzéseket. Túl nagy az egójuk ahhoz, hogy ebből fejlődjenek.

A Forbes.com szerzője szerint az élet hosszú, de ahhoz túl rövid, hogy valaki olyannak dolgozzunk, aki nem képes emberi lenni nehéz helyzetekben. Ráadásul az elégedettség egyik legfontosabb fokmérője, hogy a főnökünk hogy viszonyul hozzánk.

FORRÁS: ITT

Hogyan készülj fel a mediációra?

Sokan úgy gondolják, hogy eljönnek a mediációra, és biztos majd a mediátorral együtt gyorsan megbeszélnek, elrendeznek mindent. Ez csak részben van így. Nem könnyű ez az út sem. Ha tényleg elszánt vagy mediáción megtalálni a megoldást, akkor készülj fel alaposan az ülésre, és vedd komolyan a folyamatot. 

Készülj fel, hogyan tárgyalsz majd, mik lesznek a vitás pontok, próbáld összeszedni magadban – amennyire ez előre lehetséges – az esetleges kimeneteleket tartalmilag és érzelmileg egyaránt. 

Gondold át, miben van mozgástered, mi a legkomolyabb érved. Készülj fel arra, hogy a másikat képes legyél meghallgatni, és arra is, hogyan fejezd ki az egyet nem értésedet. Készülj fel arra, hogy bizonyos pontoknál kevesebbet kapsz, mint amit eredetileg szeretnél, és talán bizonyos kérdésekben többet is.

Készülj fel, mik lehetnek az akadályok, esetleg szándékosan állított csapdák, és ha így teszel, akkor valóban azt tapasztalod majd, hogy ez a megoldás emberibb és gyorsabb egy-egy vita esetén.

Felejtsd el, hogy „igazságos” és „jogos”!

A legtöbben azért jönnek el mediációra, mert azt feltételezik, hogy előnyösebb megoldást találunk közösen, mint a bíróságon lehetne. 

Ez persze akár igaz is lehet, de hadd tisztázzak egy dolgot: sokan ugyanis azt gondolják, hogy „ha a másik fél meghallgatja az én álláspontomat, rá fog jönni, mennyire igazam van, és a vita az én javamra dől majd el.”

Ha te is hasonlókat gondolsz, sajnos el kell szomorítsalak. A mediáció során nem téma eldönteni, kinek van igaza és kinek nem. A bírósági tárgyaláson vannak győztesek és vesztesek, annak eredménye törvényes és „igazságos”. A tárgyalás végén a bíró eldönti, kinek van igaza, mi a jogos igény és mi nem az.

A mediációs eljárásban a közösen meghozott egyezség a lehetséges kimenet. Itt nincsenek győztesek, vesztesek, igazság, vagy bírói gyakorlat. Egy-egy mediációs folyamat végén annyiféle eredmény születik, ahányfélék az ügyfelek. 

Az egyetlen dolog, ami a sikeres mediációra általánosságban igaz, hogy a résztvevő felek önszántukból olyan döntéseket hoznak, amelyek számukra működőképesek és fenntarthatóak.

Segítség, ki akar rohanni!

A mediációs ülés sok szempontból más, mint a bírósági tárgyalás. Hogy csak egyet említsek, míg a bíróságon az érzelemmentes, objektív tényekre fókuszál mindenki, a mediáció során nincs ilyen szűrő. Hogy is lehetne elvárni, hogy az érintettek rögtön tegyenek félre minden érzelmet?

Simán előfordul kiborulás, sírás, hangos szóváltás, és gyakran eljön a pillanat, amikor az egyik fél felháborodottan felpattan, és közli, hogy „itt a vége!” „egy percig sem hallgatom ezt tovább!” „találkozunk a bíróságon!”, majd megiramodik a kijárat felé.

Ez a fontos pillanat – bármilyen meglepő – leggyakrabban nem jelenti a mediáció végét. Sőt, legtöbbször, amikor mindkét fél lehiggadt, belátják, hogy még mindig jobb itt küzdeni, mint a bíróságon.

Egyik ülésem alkalmával a férj, Ádám állt fel nagy hevesen, és közölte nejével: „Találkozunk a pokolban!” – és már trappolt is az ajtó felé. Nem éppen szokványos kijelentésétől meglepve, a következőt mondtam:

„Végülis, lehet, hogy jobban jár. Tutira talál millió halott ügyvédet, akik készek tovább vinni az ügyét.”

A nem várt fordulatra Ádám elnevette magát, majd szépen visszaült, és folytattuk az ülést a válási egyezség reményében.

További hasonló bejegyzések: ITT

Válás és gyermekvédelem

Az ORIGÓ-n olvastam egy cikket Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértővel, amelyben az alábbi ajánlás szerepel.

A szakember szerint az, hogy gyermeked mennyire sérül a válás során, nagyban függ attól, milyen a "válás minősége". Azaz, hogy le tudod -e zárni a kapcsolatodat úgy, hogy a gyermeked számára nem nehezíted meg még jobban a helyzetet pl. előtte való veszekedéssel, a másik szülő becsmérlésével.

Ez amolyan szülők 10+2 parancsolata:

"Válófélben lévő szülők nyilatkozata:

- Nem fogok a másik szülőről a gyerekemnek vagy a gyerekem előtt negatív, megalázó vagy lealacsonyító dolgokat mondani.
- Nem fogom a gyerekemnek azt mondani, hogy az apjától/anyjától örökölte valamilyen rossznak tartott tulajdonságát vagy viselkedését.
- Vállalom, hogy nem vonom be a gyereket a másik szülővel kapcsolatos ügyeimbe (például: vagyonmegosztás, a tartásdíj rendezése stb.)
- Ígérem, hogy nem fogom a gyereket eszközül használni ahhoz, hogy a másik szülőt "visszaszerezzem".
- Ígérem, hogy ha a másik szülőnek új párkapcsolata lesz, nem fogok negatív, megalázó vagy lealacsonyító módon beszélni az új partnerről a gyerekemnek vagy a gyerekem előtt.
- Ígérem, hogy nem fogom arra használni a gyerekemet, hogy a saját érzelmi életem támogatója legyen.
- Ígérem, hogy odafigyelek a gyerekemre, és rendszeresen megkérdezem őt, hogy hogy van.
- Vállalom, hogy az eljárás teljes ideje alatt a tőlem telhető legteljesebb támogatást nyújtom a gyerekemnek.
- Ígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy a gyerekemnek ne kelljen idejekorán „felnőni". Vigyázok rá, hogy gyerek maradhasson mindvégig az eljárás idején.
- Vállalom, hogy külső támogatót, segítő szakembert keresek, ha úgy érzem, hogy szükségem van arra, hogy valakivel beszélni tudjak a válás során kialakult helyzetről, vagy ha nehézséget okoz számomra az általam is vállalt egyezség, megállapodás betartása.
- Elfogadom, hogy ha a fenti ígéreteimet és vállalásaimat nem tudom megtartani, akkor nem a gyerekem legfőbb érdeke és testi, lelki egészsége szerint cselekszem.
- Ha a gyerekemet védelembe vették, és van olyan gyermekjóléti szakember, akivel kapcsolatban állunk, akkor vele minden hónapban beszélek, hogy a fenti ígéreteimet jól tudjam teljesíteni."

A teljes cikket ITT olvashatod.

Bátor mozaikcsalád kerestetik - rádió riporthoz

A Kossuth Rádió riportot készít velem ősszel a mozaikcsaládok speciális nehézségeiről, a leggyakoribb konfliktusokról és azok megoldási lehetőségeiről.

Hogy hitelesebb legyen, két mozaikcsaládot is megszólaltatnak a riportban, akik saját tapasztalataikról mesélnek - természetesen anonim módon.

Ha pároddal / férjeddel nyitottak vagytok egy ilyen rövid beszélgetésre, írj szeptember 11. péntek estig a peto.gabriella@intermediator.hu címre! A cél nem a ti szennyesetek kiteregetése, hanem a tájékoztatás arról, hogy tipikus, a helyzetből adódó problémákkal kerülnek szembe a mozaikcsaládban élők, amelyek konkrét megoldásokkal enyhíthetők.

Bátorságotokért cserébe felajánlok egy ajándék mozaikcsalád tanácsadási alkalmat - ami garantáltan segítséget jelent majd a hétköznapokban.

Nem élő adás lesz, előre felveszik, majd megvágják az anyagot. Tehát nem kell lámpalázasnak lenni! :-)

Jelentkezz most!

Van különbség vita és veszekedés között?

A hagyományos vita egy kulturált módja annak, hogy kifejezzük egyet nem értésünket (emlékeim szerint ezt hívta Szókrátész diszkussziónak). Ez egy lehetőség arra, hogy kompromisszumot keressünk, megoldást találjunk, egyetértsünk vagy ellenvéleményen legyünk. Az ilyen vita kölcsönös tiszteletadás mellett zajlik, békés légkörben, a hangját senki nem emeli fel.

A másik fajta vita ezzel ellentétben kiabálással, egymás hibáztatásával jár. Mivel gyakran az indulatok is tetőfokukra hágnak, nem csak az a gond vele, hogy a szomszédok nem tudnak tőlünk aludni, hanem az is, hogy a két fél képtelen higgadtan gondolkozni, megoldást keresni. Na, ez a veszekedés. 

Ilyenkor hasznos, ha ismertek mediátort. A külső, semleges személy előtt egyrészt jobban megpróbálnak uralkodni magukon a felek. De ha ez nem is sikerül, a mediátor higgadtan, lépésről-lépésre átveszi az érintettekkel a megoldási alternatívákat. Ez gyakran nem 1-2 órás menet. Előfordul, hogy több alkalmat is rá kell szánni. Azonban ha ketten, közös akaratból felkeresnek egy mediátort, 4-ből 3 esetben pozitívan, megegyezéssel zárul az eljárás.

Minden tiszteletem azoké, akik az első módon rendezik nézeteltéréseiket! A többiek számára pedig itt a mediáció! :-)