Gyermekelhelyezés - felváltva

A Nők Lapja 29. heti számának egyik témája a gyermekelhelyezés kérdése volt.

Ez ügyben viszonylag ritkán találni értékelhető információkat női magazinokban, de a cikk véletlenül elég jól körüljárja ezt a válás esetén a szülők közt talán legvitatottabb, legnehezebben eldönthető kérdést.

A cikk arról számol be, hogy válás után új trendként egyre többen próbálják alkalmazni a gyermekek váltott elhelyezését. Szemben a korábban bevett gyakorlattal, amikor a gyermekek kéthetente 1 hétvégét töltöttek a különélő szülővel, a váltott elhelyezés értelmében a hétköznapok is, akár fele-fele arányban, megosztásra kerülnek a két szülő között. A különélő szülő számára ez a helyzet előnyösebbnek tűnik, hiszen nem távolodik el annyira a gyermekétől, mint a régi rendszerben.

Ha ezzel a megoldással szimpatizálsz, hadd hívjam fel a figyelmedet néhány tényezőre, ami elsőre nem biztos, hogy eszedbe jut:

• A váltott elhelyezés igényli a legaktívabb egymással való kapcsolattartást a szülők részéről. Mivel egyik nap természetesen kihat a következőre, folyamatosan, akár naponta egyeztetnetek kell. Ez csak úgy működhet zökkenőmentesen, ha válás után képes vagy érzelemmentesen szóba állni volt házastársaddal.

• A rendszer előfeltétele, hogy relatíve közel lakjatok egymáshoz, márha nem akarod, hogy gyermeked a fél életét utazással töltse.

• A gyermeknek apánál és anyánál is kell lennie saját szobának, ruhának, sportcuccoknak, tanszereknek (különben a gyerek kétnaponta cipeli mindezt magával).

• Különösen a kisebb (óvodás) gyerekeknél pszichológusok komoly negatívumként jegyzik meg, hogy a kisgyermek lelki egyensúlyát nagyon gyorsan felboríthatja a váltott elhelyezés. Ők ugyanis még nem érzik az időtávokat, ne értik miért húzzák-vonják őket egyik helyről a másikra akár 2-3 naponta. Az „állandó vándorlás, fokozott alkalmazkodás” miatt úgy érezketik, sehol sincsenek otthon.

Természetesen a régi rendnek is számos hátránya van, csak azért emelem ki az új lehetőség árnyoldalait, hogy időben át tudd gondolni az ehhez kapcsolódó nehézségeket, megoldantó feladatokat.

Összességében biztosan alkati kérdés is, melyik gyerek, melyik típusú elhelyezéshez szokik könnyebben hozzá. Az viszont kétségtelen, hogy a váltott elhelyezés nem működik kölcsönös nevelési elvek meghatározása, rendszeres és zökkenőmentes kommunikáció nélkül a szülők részéről.

Ha érdekel a cikk, és esetleg már nem tudsz hozzájutni az újsághoz, küldj egy mailt az info@intermediator.hu címre. Elküldöm a szkennelt változatot (szigorúan csak tájékoztatási céllal :-)

Bírósági mediáció újratöltve

Idén februárban, közvetlenül az új PTK. hatályba lépése előtt írtam már néhány bejegyzést a bírósági mediációról (ITT  és ITT ).

Azonban mivel többen fordultak mostanában hozzám ehhez a témához kapcsolódó kérdésekkel, talán hasznos újra áttekinteni ezt az intézményt (pláne, hogy azóta változások is történtek pl. a díjszabásban).

Szóval mi is az a bírósági mediáció? Különbözik a "sima" mediációtól?  Vagy teljesen ugyanarról van szó?

Az alábbi összehasonlító táblázat segítségével, remélem, könnyebb eligazodni:

Röviden összegezve:

Bírósági mediáció igénybe vételére már benyújtott kereset, vagy folyamatban lévő peres ügy esetében van lehetőség. Ilyenkor a bíró - pl. válás esetén - javasolhatja (sőt szülői felügyelet rendezésének kérdésében márciustól kötelezően előírja) a bírósági mediáción való részvételt. A kijelölt mediátor rendszerint egy bírósági titkár, vagy nyugalmazott bíró, akik ingyenesen készek közvetítőként közreműködni a konfliktusban. Amennyiben egyezség születik, az abban foglaltakat a bíróság elfogadja, lényegesen lerövidítve ezáltal a pert.

A "szimpla", vagy bíróságon kívüli Mediáció esetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor szakemberek nyújtanak ilyen szolgáltatást, akik jellemzően szakosodnak családi, gazdasági, párkapcsolati, válási szakirányokra. Tekintve, hogy az egyes szakágaknál nagyon különböző esetek jellemzőek, amelyek rendszerint sajátos kommunikációs stílust, konfliktuskezelési technikákat igényelnek. Az ügyfelek szabadon választhatnak a mediátorok közül, attól függően, hogy ki a szimpatikusabb, kedvezőbb feltétellel dolgozó, stb. Megegyezés esetén a bírósági mediáción született egyezséggel teljesen egyenértékű az itt született megállapodás is. Azt a bíróság maradéktalanul elfogadja.

A közös felügyelet miatt kevesebb a válás!

Az előző bejegyzésben már írtam a skandináv válási modellről ITT, ahol bevett gyakorlat a közös szülői felügyelet, azaz, hogy a gyermek az apánál és az anyánál is lakik pl. heti váltásban.

Döbbenet, de a módszernek köszönhetően csökken a válások száma! És jobban belegondolva, ez érthető is:

Ha ugyanis a válást követően mindkét félnek meg kell szerveznie a gyermek gondozását (és nem csupán az egyik nyakába szakad hétköznap a gyereknevelés), az mindkét szülőre komoly terhet ró. Emellett hatalmas erőfeszítést igényel az állandó kommunikáció fenntartása is.

Akik ezt közös elhatározásból, valóban bevállalják, ott úgy gondolom, valóban átrágta magát a házaspár az összes lehetőségen, és vélhetően tényleg csak a házasság felbontása az egyetlen megoldás.

Közös szülői felügyelet - beválhat?

A Heti Válasz 37. számában található egy cikk a megosztott szülői felügyelet előnyeiről. Ennek lényege, hogy a válás után egyik szülő sem mond le a gyermekről, hanem megegyeznek, hogy pl. a gyermek az egyik héten az anyánál, a másik héten az apánál lakik.

A cikk szerint a közös szülői felügyelet előnye, hogy ezáltal csökken a válás tétje - hiszen legtöbbször a gyermekért folyó küzdelem mérgesíti el a válófélben lévők közti viszonyt. A gyermek is kiegyensúlyozottabb lesz, ha a szülei nem ölik egymást, és nem esik vissza a tanulmányi eredménye.

Skandináviában már a hetvenes évek óta ezt a modellt követik: a gyermek 1 hétig az anyánál, 1 hétig az apánál lakik. A gyermek így nem veszíti el sem az apját, sem az anyját, sőt a nagyszüleit, barátait sem. A "szülőmegosztás" intézményét kötelező alkalmazni Finnországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Dániában, és gyorsan terjed Európában, sőt az USÁ-ban is.

Persze ennek az előfeltétele, hogy a szülők a válás után is együtt tudjanak működni egymással, közel lakjanak egymáshoz, közös értékrendet képviseljenek.

Nos, találkoztam olyan esetekkel, ahol bevált ez a megoldás, de olyannal is, ahol a gyermek lelki fejlődésének kifejezetten rosszat tett a "hol itt lakom - hol ott".

Neked mi a véleményed? Jelezz vissza ITT ! Köszönöm.

Válás esetén kötelező lesz a mediáció

Március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: új Ptk.). A családjogi könyv (IV. könyv) értelmében, amennyiben kiskorú gyermeke van a házaspárnak, úgy a szülői felügyelet rendezésére a bíróság kötelezően előírja a mediáción való részvételt. 

A válófélben lévő felek eldönthetik, hogy a területileg illetékes bírósági mediátorhoz mennek, vagy felkeresnek egy független mediátort (én kereszteltem el így, hivatalosan: a Közigazgatási és Igazságügy Minisztérium, röviden: KIM, által névjegyzékbe vett szakembert). 

Mivel a bírósági mediátor ingyenes, miért is ne választanák gondolkodás nélkül ezt a lehetőséget?

Persze egyszerűbb ügyekben valóban egyértelmű lehet ez a megoldás. Talán egyedül azzal a kockázattal jár, hogy ki kell várni, amíg a bíróságonként kijelölt 1-2 bírósági titkár a normál napi munkája mellett be tudja ütemezni a következő mediációs ülést a márciustól rájuk szakadó válások áradatában. 

Ha a területileg illetékes bírósági mediátor esetleg nem szimpatikus, vagy nagyon sokára tud szabad időpontot adni, akkor a felek választhatnak más körzethez tartozó bírósági mediátort is. Ebben az esetben 3000 Ft / fő / óra a bírósági mediáció ára.

Amennyiben szeretnének a bíróságtól független mediátorok közül választani, ezt bátran megtehetik. A bíró köteles felhívni a figyelmüket erre a lehetőségre is. Az ő maximum díjszabásuk megegyezik a fenti a 3000 Ft / fő / óra díjjal, ha a válóper során bízzák meg a szülői felügyelet rendezésének ügyével. 

Bonyolultabb ügyekben érdemes ez utóbbi választást megfontolni, hiszen a független mediátorok jellemzően foglalkozásszerűen, kizárólag mediációval foglalkoznak. Ezáltal lényegesen több válásban közreműködnek. További előnyük lehet, hogy nem "jogász" fejjel gondolkoznak, így más szemszögből is megvizsgálhatják vele a vitás kérdéseket.

Mivel nehéz a témában érdemleges információhoz jutni, egy korábbi bejegyzésben ( ITT ) már röviden összehasonlítottam a főbb különbségeket a bírósági mediátorok, valamint a nem bírósági, független mediátorok szolgáltatása között. 

Kép forrása: ITT