„A mozaikmamaságot sehol sem tanítják”

„Hamar összeköltöztünk, és a hét felében velünk lakott a párom három kislánya (4, 6, 8 évesek) is, akik tündériek, feltétel nélkül elfogadtak. Én egyébként abban hiszek, hogy legjobban saját magunkat kell szeretnünk és elfogadnunk, és utána azt a valakit, akit életünk társának választunk. A párom azonban nem szerette magát, nem volt biztos magában és abban, hogy jó apa. Ezért folyamatosan túlkompenzált, és olyan döntéseket hozott, melyek a gyerekeinek látszólag jók – nekem viszont érzelmileg nagyon nehezek voltak. Önmagában túlélhető, amikor egy apa a gyerekei után sír, hogy amikor ott vannak, nem jut rám idő, vagy az utolsó pillanatban tudom meg, hogy a kicsik jönnek hozzánk. De ez így együtt nagyon kimerítő lelkileg, főleg ha még hozzáveszünk egy alkalmazkodni nem akaró exfeleséget.”

 Anna szerint ez az érzelmi bizonytalanság vezetett a szakításhoz, hiszen elege lett abból, hogy a párja nem áll ki mellette. „Számomra a legnagyobb tanulság az, hogy azt az utat, amire nincs szociális és társadalmi minta, nekem kell kitaposnom, a „mozaikmamaságot” sehol sem tanítják. Arra van mintám, hogy hogyan kell egy gyereket szeretni, hogyan kell ölelni, fektetni, estimesélni, hajat fésülni, hánytatni, ápolni, etetni, itatni... De mi van akkor, amikor a gyerek az anyjáért sír? Hogyan viseljem el, hogy a páromnak nem fontos a válás? Hogyan ne legyek ideges, amikor a feleség éjszaka telefonál? A párom végig a saját bajaival volt elfoglalva, amitől én is folyamatosan gyengültem, és a végén magamat választottam: szakítottam. Hogy mit tanultam? Egyrészt azt, hogy elképesztő energiáim vannak, a szívemből fakadó szeretet palotákat tud építeni. Sajnos későn vettem észre, hogy az én férfim még nem tart ott, hogy saját magán kívül mással is törődjön. Talán általam megtanult valamit... Remélem, mert a kislányai a legjobbat érdemlik.” 

A fent leírt történet egyáltalán nem egyedi jelenség. De úgy gondolom, ha idejében eljut a pár kifejezetten mozaikcsaládok nehézségeivel foglalkozó mediátorhoz, nem feltétlenül kellett volna szomorú véget érnie a történetnek.

A teljes cikk ITT olvasható.

További mozaikcsaládokkal kapcsolatos bejegyzéseim: ITT , itt , ITT