Bírósági mediáció újratöltve

Idén februárban, közvetlenül az új PTK. hatályba lépése előtt írtam már néhány bejegyzést a bírósági mediációról (ITT  és ITT ).

Azonban mivel többen fordultak mostanában hozzám ehhez a témához kapcsolódó kérdésekkel, talán hasznos újra áttekinteni ezt az intézményt (pláne, hogy azóta változások is történtek pl. a díjszabásban).

Szóval mi is az a bírósági mediáció? Különbözik a "sima" mediációtól?  Vagy teljesen ugyanarról van szó?

Az alábbi összehasonlító táblázat segítségével, remélem, könnyebb eligazodni:

Röviden összegezve:

Bírósági mediáció igénybe vételére már benyújtott kereset, vagy folyamatban lévő peres ügy esetében van lehetőség. Ilyenkor a bíró - pl. válás esetén - javasolhatja (sőt szülői felügyelet rendezésének kérdésében márciustól kötelezően előírja) a bírósági mediáción való részvételt. A kijelölt mediátor rendszerint egy bírósági titkár, vagy nyugalmazott bíró, akik ingyenesen készek közvetítőként közreműködni a konfliktusban. Amennyiben egyezség születik, az abban foglaltakat a bíróság elfogadja, lényegesen lerövidítve ezáltal a pert.

A "szimpla", vagy bíróságon kívüli Mediáció esetében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által akkreditált mediátor szakemberek nyújtanak ilyen szolgáltatást, akik jellemzően szakosodnak családi, gazdasági, párkapcsolati, válási szakirányokra. Tekintve, hogy az egyes szakágaknál nagyon különböző esetek jellemzőek, amelyek rendszerint sajátos kommunikációs stílust, konfliktuskezelési technikákat igényelnek. Az ügyfelek szabadon választhatnak a mediátorok közül, attól függően, hogy ki a szimpatikusabb, kedvezőbb feltétellel dolgozó, stb. Megegyezés esetén a bírósági mediáción született egyezséggel teljesen egyenértékű az itt született megállapodás is. Azt a bíróság maradéktalanul elfogadja.